Jogalkotási javaslatok dióhéjban

Egyértelmű felelősségi kör

Az új rendelet tisztázza a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó felelősségi kritériumokat és szabályokat. A legfontosabb változások a következők: 

• Rövidebb határidők valamennyi eljárásra vonatkozóan (például a visszavételi kérelemnek az Eurodac-találat beérkezését követő 2 héten belül történő benyújtása [2 hónap helyett]), ami hozzájárul a felelős tagállam gyorsabb és hatékonyabb meghatározásához.
• Azon kötelezettség bevezetése, hogy az első belépés helye szerinti tagállamban kell védelmet kérni, és ott kell maradni a felelős tagállam meghatározásáig. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása jelentős következményekkel fog járni, például a teljes befogadási feltételek biztosítása helyett csak az alapvető szükségletek kielégítését fogja eredményezni.
• Az egyik tagállamból a másikba való visszaküldésre vonatkozó visszavételi eljárás hatékonyabbá tétele, különösen rövidebb határidők bevezetésével és a felelősség áthárításának kiküszöbölésével arra az esetre, ha a visszavételi értesítést nem küldik el időben.
• A családra vonatkozó kritériumok megerősítése, többek között a következők révén:
  • a kritériumok kiterjesztése az EU-ba érkezésük előtti tranzitországokban létrejött családokra,
  • a felelősség megállapítási lehetőségének bevezetése azon tagállam számára, ahol a kérelmező családtagja legálisan tartózkodik az uniós szabályok szerint kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel,
  • a családdal kapcsolatos ügyek előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettség bevezetése.
• Ingyenes jogi tanácsadás biztosítása valamennyi kérelmező számára.

Kötelező, de rugalmas szolidaritás

Az új rendelet állandó, kötelező és szükségletalapú szolidaritási mechanizmust vezet be, amely felváltja a jelenlegi ad hoc önkéntes megoldásokat. Ez az új mechanizmus a következőképpen fog működni:

1. A Bizottság minden év október 15-ig elfogadja a következőket:

• éves jelentés, amely értékeli a migrációs helyzetet az EU-ban és valamennyi uniós tagállamban,
• végrehajtási határozat arról, hogy egy adott tagállam i. migrációs nyomás alatt áll-e, vagy ii. ki van-e téve a migrációs nyomás kockázatának a következő évben, vagy iii. komoly migrációs helyzettel szembesül-e (a migrációs nyomásnál kevésbé súlyos helyzet, amely figyelembe veszi a jelenlegi és a korábbi éves érkezések kumulatív hatását),
• a következő évben szükséges áthelyezések és pénzügyi szolidaritási hozzájárulások számáról szóló tanácsi végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslat.

2. Ennek alapján a Tanács az év vége előtt elfogadja a szolidaritási vállalásalap létrehozásáról szóló tanácsi végrehajtási jogi aktust, amely tartalmazza az egyes tagállamok által a szolidaritási hozzájárulások egyes típusaira vonatkozóan tett konkrét vállalásokat. Noha a szolidaritáshoz való hozzájárulás kötelező a tagállamok számára, megválaszthatják, hogy milyen típusú szolidaritási intézkedéssel/intézkedésekkel kívánnak hozzájárulni a szolidaritási vállalásalaphoz:

• A nemzetközi védelmet kérelmezők vagy – amennyiben a hozzájáruló és a kedvezményezett tagállam egyaránt egyetért – a nemzetközi védelemben részesülő személyek áthelyezése.
• Pénzügyi hozzájárulások:
  • az uniós tagállamokban végrehajtott tevékenységek esetében,
  • harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott tevékenységek esetében.
• Alternatív szolidaritási intézkedések (pl. személyzeti és természetbeni támogatás).

A „komoly migrációs helyzettel” szembesülő tagállamok kérelmezhetik a szolidaritási hozzájárulásuk levonását. A szabálytalan továbbutazás által érintett tagállamok – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az áthelyezés helyett felajánlhatják azt, hogy átveszik a felelősséget a területükön már jelen lévő kérelmező kérelmének vizsgálatáért, ami a „felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedés” néven ismert szolidaritási formának minősül. Amennyiben az áthelyezési vállalások nem elegendőek, a felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedések kötelezővé válnak.

A teljes folyamatot a Bizottságon belüli uniós szolidaritási koordinátor fogja felügyelni és támogatni.

Az új felelősségi szabályok hatékonyabb rendszert biztosítanak a következőkhöz: 

• A szabálytalan továbbutazás csökkentése. 
• A biztonsági kockázatot jelentő személy tagállamok közötti átadási lehetőségének kizárása. 
• Annak biztosítása, hogy a kérelmezők cselekedetei ne vezessenek a felelősség tagállamok közötti áthárításához. 

Másrészt az új szolidaritási szabályok olyan kötelező rendszert írnak elő, amely kiszámítható és rugalmas annak érdekében, hogy a migrációs nyomással szembesülő tagállamok ne maradjanak magukra. 

Az új szabályok: 

• javítják a felelősségi rendszer kiszámíthatóságát és a kérelmezők kapcsolódó jogait, valamint ingyenes jogi tanácsadás révén növelik a tudatosságukat, 
• biztosítják, hogy a családi ügyek elsőbbséget élvezzenek annak érdekében, hogy a családokat a menekültügyi eljárás során a lehető leghamarabb össze lehessen hozni, 
• gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat biztosítanak valamennyi kérelmező számára. 

• Egyszerűbb és egyértelműbb eljárások, észszerű határidőkkel a kérelmezők számára az eljáráshoz való csatlakozásra és a kérelmek elbírálásának lezárására.
• Szigorúbb szabályok a rendszerrel való visszaélés és a szabálytalan továbbutazás megelőzése érdekében, azaz az első belépés helye szerinti országban való alkalmazás kötelezettsége: ha az a kérelmező, akinek a kérelméről az egyik tagállamban döntöttek, megszökik, és egy második tagállamban nyújtja be kérelmét, ez a tagállam a kérelmet ismételt kérelemnek tekinti.
• A kérelmezők jogait védő eljárási garanciák: azaz ingyenes jogi tanácsadás az eljárás adminisztratív szakaszában: azaz az eljárás adminisztratív szakaszára vonatkozó iránymutatás, beleértve a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást, a kérelem benyújtásához nyújtott segítséget; tájékoztatás arról, hogy a kérelmező kérésére hogyan lehet megtámadni az elutasító határozatot, valamint ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet a fellebbezési szakaszban.
• Nagyobb figyelem fordítása a különleges szükségletekkel rendelkező, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre.
• Azon okok kötelező felsorolása, amelyek esetében a kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani.
• Egyértelműbb szabályok az elfogadhatatlansági okok alkalmazására, valamint a biztonságos harmadik ország és az első menedék országa fogalom alkalmazására.
• Szorosabb kapcsolatok a menekültügyi és a visszaküldési eljárások között, biztosítva, hogy az elutasító menekültügyi határozatot a kiutasítási határozattal együtt hozzák meg, és hogy a két határozattal szembeni fellebbezéseket azonos határidőkön belül lehessen elbírálni.
• A határon folytatott kötelező menekültügyi eljárás bevezetése valamennyi tagállamban, három esetben 12 hetes időtartamra, amennyiben:
  • a kérelmező szándékosan félrevezette a hatóságokat, vagy szándékosan megsemmisített vagy ártalmatlanított egy személyazonosító vagy úti okmányt,
  • a kérelmező veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a közrendre, vagy
  • a kérelmező olyan harmadik ország állampolgára, amely esetében a nemzetközi védelmet megadó határozatok aránya 20% vagy annál alacsonyabb.
• Amennyiben a határon folytatott menekültügyi eljárás során elutasítják a kérelmet, a harmadik országbeli állampolgárt legfeljebb 12 hetes időtartamra a határon folytatott visszaküldési eljárás alá helyezik az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult személyek gyors visszaküldése érdekében.
• A határon folytatott eljárás gyakorlati alkalmazása attól függ, hogy a tagállamok megfelelő kapacitással rendelkeznek-e a menedékjog iránti kérelmek és a visszaküldések feldolgozására, azaz elegendő infrastruktúra és képzett személyzet áll-e rendelkezésre az adott számú kérelmező feldolgozásához. A megfelelő uniós szintű kapacitást 30 000-ben határozták meg, és tagállami szinten a Bizottság háromévente végrehajtási jogi aktus útján állapítja meg.

• A visszaélések megelőzése azáltal, hogy egyértelmű kötelezettségeket állapítanak meg a menedékkérők számára a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan az eljárás során, szigorú következményeket kilátásába helyezve a szabályok be nem tartása esetén. 
• A határon folytatott, 12 hetes kötelező menekültügyi eljárás bevezetése valamennyi tagállamban a kérelmek megalapozatlanságának vagy elfogadhatatlanságának eldöntésére. A kérelem vizsgálata során a kérelmezők a tagállam határán tartózkodhatnak, de nem léphetnek be az adott tagállam területére. A határon folytatott eljárás alkalmazása kötelező abban az esetben, ha a kérelmet a határon folytatott menekültügyi eljárás során elutasítják. A harmadik országbeli állampolgárt legfeljebb 12 hetes időtartamra a határon folytatott visszaküldési eljárás alá helyezik az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult személyek gyors visszaküldése érdekében.
• A tagállamok alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország fogalmát, és egyértelműbbé tehetik az erre vonatkozó kritériumokat azzal a feltétellel, hogy „elegendő kapcsolat” álljon fenn a kérelmező és a szóban forgó nem uniós ország között. Ennek során a tagállamok mind az uniós, mind a nemzeti jegyzékeket felhasználhatják. A tagállamok egyénileg is alkalmazhatják ezt a koncepciót, azaz úgy ítélhetik meg, hogy egy, az uniós vagy nemzeti jegyzékben nem szereplő harmadik ország megfelel a biztonságos harmadik országokra vonatkozóan meghatározott kritériumoknak egy adott kérelmező vonatkozásában. 

A kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy nemzetközi védelmet kérelmező személynek minősül, és a határozat meghozataláig joga van ahhoz, hogy a felelős tagállamban maradjon (a határon, ha a határon folytatott eljárás hatálya alá tartozik, vagy a területen, ha gyorsított/rendszeres eljárást alkalmaznak).  

A kérelmezők a nemzetközi joggal és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban, valamint a visszaküldés tilalma elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett védelemben részesülnek.   

A kiskorúakra, köztük a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szigorú biztosítékok, az alábbiak szerint: 

• A gyermek mindenek felett álló érdeke olyan vezérelv, amelyet az eljárás valamennyi szakaszában figyelembe kell venni. A befogadási feltételekről szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban meg kell vizsgálni a mindenek felett álló érdeket. 
• A kiskorú személyes meghallgatásának lehetősége (elfogadhatóság és/vagy megalapozottság), amennyiben ez a kiskorú mindenek felett álló érdekének megfelelő módon történik. 
• A kísérő nélküli kiskorúakat ideiglenes képviselő támogatja és képviseli, hogy segítsen a nyilvántartásba vételben, az elszállásolásban, az ujjnyomatvételben és az összes szükséges eljárási lépésben.  
• A képviselőt legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül kell kinevezni. 
• A kísérő nélküli kiskorúak száma képviselőnként legfeljebb 30, a kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelmek aránya esetén legfeljebb 50 lehet. 
• Az életkor megállapítása: multidiszciplináris értékelés, beleértve a pszichoszociális értékelést is; orvosi vizsgálat e célból csak végső eszközként alkalmazható. 

A kérelmezőknek joguk van a személyes meghallgatáshoz, valamint ahhoz, hogy az eljárás minden szakaszában jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultáljanak. A kérelmezőknek joguk van fellebbezni az elutasító menekültügyi határozattal, valamint az egyidejűleg hozott kiutasítási határozattal szemben. A következő határozattípusokkal szembeni fellebbezések nem járnak automatikus halasztó hatállyal (nincs automatikus tartózkodási jogosultság): 

• gyorsított eljárásban vagy határon folytatott eljárásban hozott, az ügy érdemére vonatkozó elutasító határozat (kivéve, ha a kérelmező kísérő nélküli kiskorú),  
• elfogadhatatlanságról szóló határozat (kivéve, ha az elutasítás oka a biztonságos harmadik ország elve),
• kérelmet annak hallgatólagos visszavonása okán elutasító határozat,  
• a nemzetközi védelem visszavonásáról szóló határozat a következő okok bármelyike alapján: kizáró okok (menekültek), biztonsági veszély (menekültek), különösen súlyos bűncselekmény miatti elítélés és a társadalomra jelentett veszély (menekültek), kizáró okok (oltalmazottak). 

Ilyen esetekben a személy kérheti a tartózkodási jogosultságot (az ilyen kérelem benyújtásának határideje legalább 5 nap), vagy a bíróság hivatalból határozhat az ügyben. Az érintett személyt a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártáig, vagy – amennyiben ilyen kérelmet nyújtott be – addig illeti meg a tartózkodási jog, amíg a bíróság erről határozatot nem hoz. 

Biztonságos harmadik ország kijelölése uniós szinten

Jóllehet a rendelet tartalmazza azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek részletesen meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket egy harmadik országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy biztonságosnak minősüljön, valamint a biztonságos harmadik országok uniós jegyzékének létrehozására és módosítására vonatkozó szabályokat is magában foglalja, a rendelethez nincs csatolva ilyen jegyzék. A jegyzék egy későbbi szakaszban is elfogadható a rendelet módosításával. A tagállamok továbbra is párhuzamosan vezethetik nemzeti jegyzékeiket, még az uniós jegyzék elfogadását követően is. 

Ahhoz, hogy egy harmadik ország biztonságosnak minősüljön, többek között a következőknek kell megfelelnie: a személyek életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faj, vallás, nemzetiség stb. miatt; nem áll fenn súlyos sérelem kockázata; a visszaküldés tilalmának elve; lehetőség hatékony védelmet kérni és a feltételek teljesülése esetén ezt megkapni.  

A biztonságos harmadik ország fogalma és a biztonságos származási ország fogalma közötti főbb különbségek: a biztonságos harmadik ország olyan ország, amely biztonságosnak tekinthető egy olyan kérelmező számára, amely nem az adott harmadik ország állampolgára, míg a biztonságos származási ország olyan országra utal, amelyet saját állampolgárai (vagy hontalan kérelmezők esetében a korábbi szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek) számára biztonságosnak tekintenek.  

Ez a rendelet fokozott szolidaritásról rendelkezik, és kivételes körülmények között és a szükséges legrövidebb ideig eltéréseket tesz lehetővé. 

 A szolidaritás megerősítéséről: 

• A fokozott szolidaritási és támogatási intézkedések áthelyezések, pénzügyi hozzájárulások, alternatív szolidaritási intézkedések (például személyzeti vagy természetbeni támogatás) vagy ezen intézkedések kombinációja révén valósulhatnak meg. 
• Ha ezek az intézkedések nem elégségesek, az ún. „felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedés” lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a hozzájáruló tagállam átveszi a felelősséget a területén már jelen lévő kérelmekért, amelyekért főszabály szerint a válsághelyzettel szembesülő tagállam felelős.  
• A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelettel ellentétben válsághelyzetben minden áthelyezést (személyekre vonatkozó szolidaritást) a hozzájáruló tagállamoknak kell fedezniük, a szolidaritási reagálási tervben meghatározott áthelyezési szükségletek 100%-áig.  
• Ezért válsághelyzetben előfordulhat, hogy a hozzájáruló tagállamoknak a méltányos részesedésükön túl is felelősséget kell vállalniuk a nemzetközi védelem iránti kérelmek vizsgálatáért. Ebben az esetben ezek a tagállamok a jövőben levonhatják ezt a többletrészt a szolidaritási hozzájárulásaikból.  

Az eltérésekről: 

A válsághelyzettel – többek között a migráció eszközként való felhasználásával vagy vis maior helyzettel – szembesülő tagállamok eltérhetnek a menekültügyi vívmányokban előírt bizonyos szabályoktól, többek között a következőktől:  

• a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételére vonatkozó határidők meghosszabbítása a benyújtásuktól számított 4 hétre; a határon folytatott eljárás hosszabb időtartama (12 hétről legfeljebb 18 hétre történő meghosszabbítás),  
• a felelős tagállamot meghatározó szabályok meghosszabbított határideje (csak válsághelyzetben, tömeges érkezés és vis maior esetén). Ez azt jelenti, hogy például az átvétel iránti megkeresés benyújtási határidejét a kérelem nyilvántartásba vételétől számított 1 vagy 2 hónapról 4 hónapra meg kell hosszabbítani,     
• a határon folytatott eljárás alkalmazásától való eltérések és a határon folytatott eljárás hatályának kiterjesztése az adott helyzettől függően.  

A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy reagáljanak a válsághelyzetekre, a migráció eszközként való felhasználására és a vis maior helyzetekre, és ellenállóbbá tegyék migrációs és menekültügyi rendszereiket az alábbiak révén: 

• A szolidaritási keret megerősítése annak biztosításával, hogy az érintett tagállam(ok) valamennyi szolidaritási szükségletét kielégítsék. 
• A rendes szabályoktól való számos eltérés biztosítása az adott helyzettől függően.  

Az új szabályok megőrzik a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogát, és biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását, többek között olyan biztosítékok révén, amelyek lehetővé teszik, hogy az intézkedéseket a Bizottság értékelje, a Tanács engedélyezze, és csak kivételes körülmények között, szigorúan, a szükséges ideig és mértékben alkalmazzák őket. A Bizottság különös figyelmet fog fordítani az alapvető jogoknak és a humanitárius normáknak való megfelelésre, az intézkedések szükségességére és arányosságára, valamint arra, hogy a helyzet továbbra is fennáll-e. 

Előnyben kell részesíteni a kiszolgáltatott csoportok, például a kísérő nélküli kiskorúak, a várandós nők és a kisgyermekes családok kérelmeit. A migráció eszközként való felhasználásának olyan eseteiben, amikor a határon folytatott eljárás valamennyi kérelmezőre alkalmazható, a 12 év alatti kiskorúakat, a családtagokat és a különleges eljárási vagy különleges befogadási igényekkel rendelkező személyeket vagy a kezdetektől fogva kizárják a határon folytatott eljárásból, vagy ha az eljárás már megkezdődött, amint az egyéni értékelés megállapítja, hogy kérelmük valószínűleg megalapozott lesz, az eljárás alkalmazását rájuk vonatkozóan meg kell szüntetni.  

• A jövőben az Eurodac lehetővé teszi, hogy ne csak a kérelmeket, hanem a kérelmezőket is figyelembe lehessen venni. A nyilvántartásba vett adatok típusa bővülni fog (nemcsak az ujjnyomatok, hanem az arcképmás, a személyazonosító adatok, a személyazonosító/úti okmányok másolatai is). 
• Bizonyos adattípusok esetében az adatmegőrzési idő 5 évre nő, míg a kérelmezők adatainak megőrzési ideje 10 év marad.  Tartalmazni fogja a kutatási-mentési műveleteket követően partra szállított, a külső határ szabálytalan átlépését követően elfogott, a tagállam területén illegálisan tartózkodó személyek, az áttelepített személyek és az átmeneti védelemben részesülő személyek adatait. 

A fokozott biztonsági garanciákról:  

• A rendszer ezentúl a legalább 6 éves gyermekek adatait is tartalmazni fogja, lehetővé téve a hatóságok számára, hogy azonosítsák a gyermekeket, ha elszakadnának családjuktól, és megvédjék a kiszolgáltatott személyeket attól, hogy emberkereskedelem, illetve kizsákmányolás áldozataivá váljanak. 
• A rendszer arra is lehetőséget teremt, hogy – szigorú adatvédelmi biztosítékok mellett – megjelöljék azokat az EU-ba belépő személyeket, akik veszélyt jelentenek a belső biztonságra.

Az új szabályok elő fogják segíteni a személyek azonosítását, nyomon fogják követni a kettős kérelmeket, és növelni fogják a tagállamok azon képességét, hogy megakadályozzák a szabálytalan továbbutazást (a nemzetközi védelmet kérelmezők engedély nélküli mozgása az érkezés helye szerinti tagállamból egy másik tagállamba), és biztonsági kihívások azonosítása esetén alkalmazzák a megfelelő eljárási szabályokat.  

A védelemre szorulók gyorsabb menekültügyi és áttelepítési eljárások előnyeit élvezhetik. Emellett a kiszolgáltatott csoportok – köztük a kísérő nélküli kiskorúak – számára előnyös lesz az azonosítás, és ezáltal csökken a kizsákmányolás vagy az emberkereskedelem kockázata. 

A rendelet megszünteti a meglévő keret hiányosságait az alábbiak biztosításával: 

• az EU külső határait illegálisan átlépő migránsok egységes egészségügyi, személyazonossági és biztonsági ellenőrzése,
• az előszűrést korlátozott időkereten belül kell elvégezni: 7 nap a külső határokon történő előszűrésre és 3 nap a területen elfogott személyek előszűrésére,   
• a megfelelő eljárás gyors megállapítása és elindítása (a határon folytatott menekültügyi eljárás, a határon folytatott rendes menekültügyi vagy visszaküldési eljárás), 
• az alapvető jogok tiszteletben tartásának független nyomon követése az előszűrés és a határon folytatott eljárások során.

Az új szabályok kulcsszerepet fognak játszani a következőkben: 

• a külső határok biztosítása és az irregulárisan érkezők uniós szintű kezelésének javítása, 
• valamennyi tagállam harmonizált kötelezettsége az irreguláris migránsok azonosítására és előszűrésére és ezáltal a jelenleg eltérő nemzeti gyakorlatok felváltására, 
• annak biztosítása, hogy az első belépés helye szerinti tagállamok elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket, 
• a schengeni térség biztonságának megerősítése az EU belső biztonságára veszélyt jelentő irreguláris migránsok és menedékkérők azonosításának biztosítása révén, 
• a közegészségügyi kockázatok kezelése alapos ellenőrzések révén.

Az illegális migránsok és menedékkérők a következő módokon élvezhetik az előszűrésről szóló rendelet előnyeit: 

• a kötelező egészségügyi és kiszolgáltatottsági ellenőrzések biztosítják az azonnali gondozásra szorulók, valamint a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek korai azonosítását; a lehető leggyorsabban élvezhetik az őket védő szabályok előnyeit; és megkapják a szükséges támogatást, 
• az előszűrés hozzá fog járulni a folyamatok gyorsabbá és hatékonyabbá tételéhez, 
• az új független nyomonkövetési mechanizmus növelni fogja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az előszűrés során, egyúttal elő fogja mozdítani az alapvető jogok tiszteletben tartását.   

A kvalifikációs rendelet megerősíti és harmonizálja a nemzetközi védelem megadására vonatkozó kritériumokat és az ahhoz kapcsolódó jogokat az alábbiak szerint: 

A menekültügyi gyakorlatok és határozatok nagyobb konvergenciájának előmozdítása a következők révén: 

• annak előírása a tagállamok számára, hogy értékeljék, létezik-e belső menekülési lehetőség (biztonságos rész a származási országon belül), és ilyen esetben ne adják meg a menekült jogállást, 
• annak előírása a tagállamok számára, hogy vonják vissza a nemzetközi védelmi jogállást, ha a személy veszélyt jelent a közösségre vagy a biztonságra, 
• annak előírása a tagállamok számára, hogy a kérelmek értékelése és felülvizsgálata során vegyék figyelembe az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a származási országokra vonatkozó naprakész iránymutatásait. 

A kedvezményezettek jogainak és kötelezettségeinek tisztázása a következők révén: 

• harmonizált tájékoztatás nyújtása a kedvezményezettek számára,
• annak előírása, hogy a tartózkodási engedélyeket 90 napon belül, harmonizált formátumban adják ki,   
• annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy a szociális segítségnyújtáshoz való hozzáférést a kedvezményezett integrációs intézkedésekben való tényleges részvételétől tegyék függővé, 
• a kísérő nélküli kiskorúak jogainak megerősítése a gyermekbarát tájékoztatás és a gyámokra vonatkozó követelmények tekintetében, 
• a nemzeti humanitárius jogállások engedélyezésének egyértelművé tétele, feltéve, hogy azokat csak olyan személyeknek adják meg, akik nem tartoznak a kvalifikációs rendelet hatálya alá. 

Az új szabályok: 

• elejét veszik a kedvezményezettek szabálytalan továbbutazásának, 
• biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők minden releváns igazoló dokumentum benyújtásával megfelelően alátámasszák a kérelmüket,  
• fokozzák az elismerési arányok tagállamok közötti konvergenciáját, és tovább harmonizálják a nemzetközi védelem megadására vonatkozó kritériumokat,
• ösztönzik az integrációt. 

Ezek a személyek a következőkben részesülnek: 

• a rendelet mellékletében található minta alapján megadandó minimális információk, 
• gyorsabb hozzáférés a tartózkodási engedélyekhez és folyamatosság a megújítások között,
• a kísérő nélküli kiskorúak jogainak megerősítése, 
• a jogok és kötelezettségek pontosítása a foglalkoztatás, a szociális ellátások, az egészségügyi ellátás, az oktatás, az integráció stb. tekintetében.

• A korszerűsített irányelv tovább harmonizálja a segítségnyújtásra vonatkozó előírásokat az egész EU-ban, és kötelezettségeket állapít meg a tagállamok számára ezen előírások garantálására. A tagállamok továbbá kötelesek lesznek vészhelyzeti tervet kidolgozni arra az esetre, ha az érkezők száma aránytalanul megnő. 
• Megerősíti a különleges befogadási igényekkel rendelkező személyek, köztük a gyermekek számára nyújtott biztosítékokat és garanciákat. A befogadórendszerek irányításának rugalmassága és hatékonysága, valamint a menedékkérők fokozott integrációs támogatása is be lesz vezetve.  
• A szabálytalan továbbutazás megelőzése érdekében a tagállamok nem tudják biztosítani a befogadás anyagi feltételeit, ha a kérelmező a felelős tagállamtól eltérő tagállamban található.  

 A szabványok harmonizálása 

• Az új szabályok Unió-szerte megfelelő normákat biztosítanak azáltal, hogy kötelezik a tagállamokat arra, hogy vegyék figyelembe az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének a befogadással kapcsolatos mutatóit és iránymutatásait, biztosítsák a megfelelő kapacitást, és dolgozzanak ki vészhelyzeti terveket.  

 Megerősített biztosítékok és garanciák a menedékkérők számára 

• A különleges befogadási igények felmérését 30 napon belül el kell végezni (szemben az aktuális szövegben szereplő észszerű időtartammal), és a kínzás és erőszak áldozatainak a lehető leghamarabb hozzá kell férniük az ellátáshoz.  
• Az őrizet nem alkalmazható, ha veszélyezteti a kérelmezők fizikai és mentális egészségét. A gyermekeket főszabály szerint nem szabad őrizetbe venni, és fokozott védelemben kell részesülniük, figyelemmel az oktatáshoz való gyorsabb hozzáférésre és a kísérő nélküli kiskorúak kijelölt képviselőire.  

 Nagyobb rugalmasság és integrációs folyamatok  

• Az új szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy rugalmasabb módon ítéljék oda a menedékkérőket a szállásra és egy földrajzi területre, és a szabad mozgás korlátozásának lehetőségét is garantálni tudják. A menedékkérők legkésőbb a kérelmük nyilvántartásba vételét követő hat hónapon belül hozzáférhetnek a munkaerőpiachoz, és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy biztosítsanak korábbi hozzáférést különösen azon kérelmezők számára, akiknek a kérelme valószínűleg megalapozott lesz. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nyelvtanfolyamokhoz, az állampolgári ismeretek oktatásához vagy a szakképzéshez való hozzáférést. 

A tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnak, és több lehetőségük lesz arra, hogy befogadási rendszereiket megfelelő és hatékony módon szervezzék meg, jobban felkészülve arra, ha menekültügyi rendszerükre nyomás nehezedik. 

A menedékkérők, köztük a kiskorúak megfelelő életszínvonalat fognak élvezni a tagállamokban, továbbá gyorsabb és megerősített biztosítékok és garanciák, valamint a munkához és az oktatáshoz való hozzáférés is megilleti őket. 

• Az új szabályok az áttelepítés és a humanitárius befogadás kollektív és harmonizált megközelítését hozzák létre, közös eljárásokkal. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy egységes álláspontot képviseljen, és szerepet vállal az Unió nemzetközi áttelepítéshez való hozzájárulásának növelésében.  

 Közös politika és eljárások 

• Az új jogszabály egységes eljárást vezet be az áttelepítési és humanitárius befogadási műveletekre vonatkozóan, csökkentve a nemzeti gyakorlatok közötti jelenlegi különbségeket és javítva a hatékonyságot. 
• Előirányozza egy kétéves uniós terv elkészítését, amelyet a Tanács fogad el a Bizottság javaslata alapján. A terv elkészítése során a Tanács rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet. Ez az uniós terv meghatározza az EU-ba beengedendő, védelemre szoruló személyek teljes számát, és megjelöli az egyes tagállamok hozzájárulását, valamint meghatározza azon nem uniós országok uniós földrajzi prioritásait, ahonnan a beutazásra sor kerül. 

 Megerősített partnerségek nem uniós országokkal 

• Az uniós keret hozzá fog járulni az EU és a nem uniós országok közötti partnerségek megerősítéséhez, többek között azáltal, hogy globális szolidaritást mutat a nagy menekültpopulációt befogadó országokkal. 
• A rendelet fokozni fogja az Unió hozzájárulását a nemzetközi áttelepítési és humanitárius befogadási kezdeményezésekhez, szinergiában más országok kötelezettségvállalásaival.  

• Az uniós keret egyértelmű keretet biztosít a tagállamokba történő áttelepítéshez és humanitárius befogadáshoz, közös eljárásokat vezet be, valamint kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá teszi az ügyek helyszíni kezelését.  
• A tagállamok önkéntes erőfeszítéseit az uniós költségvetésből származó megfelelő finanszírozás fogja támogatni.  
• A tagállamok áttelepítési és humanitárius befogadási rendszeren keresztül az uniós terven kívül is fogadhatnak majd menekülteket.

• Az uniós keret biztosítja a legkiszolgáltatottabb menekültek számára az EU-ba irányuló biztonságos és legális beutazási lehetőségek bővítését.  
• A beutazásokra – az uniós tervvel összhangban – a keret egyértelmű és harmonizált eljárásokat határoz meg az átláthatóság fokozása és a folyamat hatékonyságának javítása érdekében, ideértve az időszerűséget és a tájékoztatást is.